Éjszakai túra, Élmények

A gumikesztyűtől a béka- barátságig

Ez a történet arról szól, hogyan kezdődött egy barátság egy éjszakai túra során egy kislány és a békák között

Köszönöm a képeket TÍmár Andreának! Talán a címet sokan közületek furcsának találja,de hadd meséljem el nektek a mai éjszakai túránkat.

Fotóim még nincsenek,hiszen még nincs egy órája, hogy a kis csipet csapattól elköszöntem.(Most már vannak;)

A mai éjszakai túrát korábban kezdtük,mert a nap korábban megy le és így logikusabb volt már 20 órától elindulni.

A csapat készült,- állítom – a fejlámpák összes lehetséges fajtájával találkoztam, volt egy kedvencem: amin annyi “világító egység” volt, hogy azonnal az ugró pókok szemei jutottak eszembe! Ugyanis az ugrópók fején több méretben találhatóak szemek!

Így azonnal felmértem, hogy komoly érdeklődőkkel hozott össze a sors:)

Többen készültek vödrökkel, nagyítóval…és gumikesztyűvel!!! Alíg indultunk el Bogi már felvette a kesztyűt- mint kiderült mindentől fél…Nem kell mondanom a gumikesztyűbe negyed óra múlva beleizzadt.(Erre még visszatérek.)

A sétánk során rengeteg spanyol meztelen csigát találtunk-sajnos-ez egy invazív behurcolt faj. Amit a gyerekek sok fujjogatás közepette figyelt meg:)

De láttunk sokféle éjjeli lepkét, illetve egy sáskafélét is fogtunk.

Aztán az éti csigánál kezdődött “minden”….

Bogi a tenyerébe kérte -gumikesztyű nélkül- az éti csigát!Onnantól kezdve mindenki megfogott mindent.Vagyis majdnem mindenki, majdnem minden rovart, békát és még kis pókot is megfogott,megsimogatott!

Nem csak kecskebékát találtunk, hanem barna ásóbékát is, aminek én külön örülök!!:)

A történetet azért tartom csodálatosnak mert a gyerekek -élén Bogival- átlépték a határaikat és meg mertek fogni olyan állatokat, amitől -indokolatlanul- sokan tartanak.Az is bebizonyosodott, hogy mi felnőttek vagyunk azok, akik ezt a félelmet átadjuk a gyerekeknek. Ebben a példában is jól látszik mennyire eltávolódott az ember a természettől!

Közben abban semmi rossz nincs, ha megfogunk egy békát!Nem lesz a gyerek tőle beteg,se semmi baja nem lesz!Annyi, hogy meg kell értetni a gyerkőccel,hogy ne nyúljon a szájába,se a szemébe…Békapisibe még nem halt bele-tudomásom szerint- senki!A vöröshasú unka hasi mirigyei irritálhatja a nyálkahártyát.De nem hiszem hogy valaki most elkezdi puszilgatni az unkát,vagy..?!:);)

Visszatérve a történésekhez: a gyerekek felpörögtek az újdonságtól!Akkorákat sikogattak, hogy még az az állat is lelécelt (értsd:eltünt), aki ott se volt!!:):)

Mindenki boldogan, megtelt szívvel, valami újdonságot megélt történéssel tért haza!

Zsanett Neked külön köszönöm,hogy összeszedted a kis csapatodat és Andrea Neked,hogy elhoztad a kisfiadat,akinek felkiàltása itt cseng a fülemben:”Dia!Találtam valamit!”

Köszönöm Nektek a nyitott szemű és szívű társaságot!

Köszönöm, hogy megélhettem Veletek, hogy nem csak a természet nem ismer határokat, hanem a kiváncsiság /vagy akár mondhatjuk: a természetre nyitott szív, amely legyőzi a belénk itatott félelmeinket! Tanuljunk a gyerekektől!Érdemes!!!:)

Találkozzunk a vadludak vonulásakor is -amint megbeszéltük!

Szeretettel:

Dia