Ez lehetne akár egy mese címe is, ugye?!
Mindenki – kiv. aki dolgozik – otthon van a koronavírus járvány idején és azt gondoljuk „vége a világnak”….Ez egy nagy tévedés! Ne legyünk ennyire naivak! Nézzünk ki a kertbe vagy az ablakon, és láthatjuk akár a beton melletti kis sávban, ahogy a természet éledezik, akárcsak épp a pitypangok virágoznak….
A természetben minden megy a maga rendje szerint! Még ha egy kicsit korábban is érkezett a tavasz, akár kevesebb esővel is, felcímkézve „klímaváltozás – jelvényével” – de ugyanúgy, mint eddig eljött a tavasz! És csodálatosan pompázik! Ennek örülnünk kellene!
Arra gondoltam, hozok az otthonaitokba egy kis tavaszt és egy érdekességet, amiről talán soha nem hallottatok! 🙂
Szeretném most bemutatni Nektek azokat a növényeket, akiknek nagyon frappáns taktikájuk van arra, hogy a magjaik távolabbi vidékekre is elkerüljenek tőlük. Ezt a távolabbi vidéket még kóstolgassuk, jó?! Ezt most hangyaléptékben mérjük. De miért pont abban? Most megtudjátok!
A TAKTIKA, avagy a tavaszi virágok stratégiája: „én adok finomságot, ha elviszed a magomat jó messzire”
Vannak tavaszi növények, amik kihasználva így tél után a hangyák „kiéhezettségét”; magjaikat ún. „hangyakalácsba” csomagolják és ezzel szó szerint „lekenyerezik” a hangyákat. A hangyák ezzel etetik a hangyalárváikat, utána a kemény magot kidobják, a mag így kicsírázik. De mi is tulajdonképpen a hangyakalács?
A HANGYAKALÁCS
- idegen szóval: elaiszóma vagy karunkula
- magyarul: magszemölcs, olajtest
- népies nevén: hangyakalács, hangyakenyér
- ez a magon egy különleges húsos képződmény, amolyan kinövés a magon, ami minden növénynél más és más, magyarán mindenki más csomagolásban csábítja el a hangyát, ritkább esetben más rovart is 🙂
- a mag „köldökzsinórjából” fejlődik ki, ami nem táplálja a magot, sőt a mag kicsírázásában egyáltalán nincs szerepe, sőt meggátolja azt! Tehát addig, míg el nem fogyasztja a hangya, vagy le nem bomlik (ebben az esetben nem találta meg a hangya), addig nem tud kicsírázni a mag!
- a hangyakalács gazdag lipidekben és fehérjékben, ergo egy igazi energiabomba!
- néhol azt írják, hogy „olajos, kocsonyás” állagú – gondolom így sokkal jobban el tudják fogyasztani a hangyalárvák is
- másutt meg azt írják, hogy „ragadós – szivacsos” állagú – talán így nem viszi el a szél? Mert beleragad valamibe, ahol majd megtalálja a hangya?
- és van ahol azt írják „üvegszerűen fényesek, csillogósak” – talán azért, hogy észrevegye a hangya?! Tök logikus lenne.Ezek amolyan logikusnak tűnő, józan paraszti ésszel kigondolt dolgok.
- általában a tavaszváró virágok magján találunk ilyen képződményt, a fák lombfakadása környékén
- Gondoljuk csak el: a hangyáknak nem igen van nagy energiatartalmú táplálékuk a tavaszi növények megjelenéséig! Csupán tartalékaikból és elhullott rovarokból táplálkozhatnak! Még „tetű – kertjük” sincs.
- A tudósok megfigyelték, hogy bizonyos növények „hangyakalácsát” csak bizonyos hangyák vagy hangyafajok csoportjának tagjai fogyasztják el!
- Két lehetőség van:
- 1.) elfogyasztja útközben hazafelé, és a kemény magot ott hagyja, ahol épp elfogyott a finomság!
- 2.) hazaviszi a hangyabolyba és miután elfogyott a „kalács”, a hangya kirakja a kemény magot a „szeméttelepre”, ahol az ürülékük illetve minden más lebomló dolog (pl. más bogarak váza stb.) jó alapot ad a magnak, hogy kicsírázzon!
- Ezt az érdekes kapcsolatot a tudomány „myrmecochoria” néven illeti.
- Ma is kutatják, mert nem mindenre tudjuk a választ. Bizonyos hangyák, miért pont csak annak a növénynek a „kalácsát” eszi meg?! Válogatósak?Lehet, csak ízlés kérdése?
KONKLÚZIÓ, avagy miért jó ez a növénynek és a hangyának:
A növény elérte a célját, és elvitette a magot a hangyával, hogy ha ő elpusztulna, vagy tönkremenne az élőhelye, akkor a genetikai állománya megmenekül! Sőt, így csökken annak az esélye, hogy a sok kis mag egy helyen versenyre kelne egymással és némely közülük elpusztulna. A növény így új helyeken tud terjeszkedni.
A hangyának érthető módon azért jó, mert a tél után a hangyák eléggé ki vannak éhezve és ilyenkor kezdi felépíteni népes családját, így érthető, hogy szüksége lesz tápanyagdús élelemre.
Íme a növények, akik kihasználják a hangyák mohóságát (utolsó pár kép nem az enyém, pedig nekem is vannak képeim róluk – valahol a képhalmaz rengetegben van, forrásmegjelölések alul)
Talán nem is gondoltátok volna, hogy ennyire ” fifikásak” ezek az ismert növények! Talán ezentúl már ti is másként néztek az ibolyára, a százszorszépre és a hóvirágra – hogy csak az ismertebbeket említsem. Zárásként pedig csak annyit, amit szoktam mondani, hogy legyetek mindig…
„Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”
Mert soha nem tudhatjuk mit tartogat számunkra a természet! Hát igen! Ilyen csodák vannak a lábunk alatt! Érdemes odafigyelnünk!
Szép napot kívánok nektek és minél több felismerést ebben az időszakban! Szeretettel: Tislér Diána
A természet nem ismer határokat – (Fertő-táj túra)
Forrásaim: plantarium.hu
illetve a 2008-as egyetemi jegyzetem „Gyomismeret” c. előadásról (Előadó: Csiszár Ágnes, NYME- EMK )