2020, Egyéb, érdekesség, hangyák, hangyakalács, növények

Tavaszi virágok és a hangyakalács

Ez lehetne akár egy mese címe is, ugye?!

Mindenki – kiv. aki dolgozik – otthon van a koronavírus járvány idején és azt gondoljuk “vége a világnak”….Ez egy nagy tévedés! Ne legyünk ennyire naivak! Nézzünk ki a kertbe vagy az ablakon, és láthatjuk akár a beton melletti kis sávban, ahogy a természet éledezik, akárcsak épp a pitypangok virágoznak….

A természetben minden megy a maga rendje szerint! Még ha egy kicsit korábban is érkezett a tavasz, akár kevesebb esővel is, felcímkézve “klímaváltozás – jelvényével” – de ugyanúgy, mint eddig eljött a tavasz! És csodálatosan pompázik! Ennek örülnünk kellene!

Arra gondoltam, hozok az otthonaitokba egy kis tavaszt és egy érdekességet, amiről talán soha nem hallottatok! 🙂

Szeretném most bemutatni Nektek azokat a növényeket, akiknek nagyon frappáns taktikájuk van arra, hogy a magjaik távolabbi vidékekre is elkerüljenek tőlük. Ezt a távolabbi vidéket még kóstolgassuk, jó?! Ezt most hangyaléptékben mérjük. De miért pont abban? Most megtudjátok!

A TAKTIKA, avagy a tavaszi virágok stratégiája: “én adok finomságot, ha elviszed a magomat jó messzire”

Vannak tavaszi növények, amik kihasználva így tél után a hangyák “kiéhezettségét”; magjaikat ún. “hangyakalácsba” csomagolják és ezzel szó szerint “lekenyerezik” a hangyákat. A hangyák ezzel etetik a hangyalárváikat, utána a kemény magot kidobják, a mag így kicsírázik. De mi is tulajdonképpen a hangyakalács?

A HANGYAKALÁCS

  • idegen szóval: elaiszóma vagy karunkula
  • magyarul: magszemölcs, olajtest
  • népies nevén: hangyakalács, hangyakenyér
  • ez a magon egy különleges húsos képződmény, amolyan kinövés a magon, ami minden növénynél más és más, magyarán mindenki más csomagolásban csábítja el a hangyát, ritkább esetben más rovart is 🙂
  • a mag “köldökzsinórjából” fejlődik ki, ami nem táplálja a magot, sőt a mag kicsírázásában egyáltalán nincs szerepe, sőt meggátolja azt! Tehát addig, míg el nem fogyasztja a hangya, vagy le nem bomlik (ebben az esetben nem találta meg a hangya), addig nem tud kicsírázni a mag!
  • a hangyakalács gazdag lipidekben és fehérjékben, ergo egy igazi energiabomba!
  • néhol azt írják, hogy “olajos, kocsonyás” állagú – gondolom így sokkal jobban el tudják fogyasztani a hangyalárvák is
  • másutt meg azt írják, hogy “ragadós – szivacsos” állagú – talán így nem viszi el a szél? Mert beleragad valamibe, ahol majd megtalálja a hangya?
  • és van ahol azt írják “üvegszerűen fényesek, csillogósak” – talán azért, hogy észrevegye a hangya?! Tök logikus lenne.Ezek amolyan logikusnak tűnő, józan paraszti ésszel kigondolt dolgok.
  • általában a tavaszváró virágok magján találunk ilyen képződményt, a fák lombfakadása környékén
  • Gondoljuk csak el: a hangyáknak nem igen van nagy energiatartalmú táplálékuk a tavaszi növények megjelenéséig! Csupán tartalékaikból és elhullott rovarokból táplálkozhatnak! Még “tetű – kertjük” sincs.
  • A tudósok megfigyelték, hogy bizonyos növények “hangyakalácsát” csak bizonyos hangyák vagy hangyafajok csoportjának tagjai fogyasztják el!
  • Két lehetőség van:
  • 1.) elfogyasztja útközben hazafelé, és a kemény magot ott hagyja, ahol épp elfogyott a finomság!
  • 2.) hazaviszi a hangyabolyba és miután elfogyott a “kalács”, a hangya kirakja a kemény magot a “szeméttelepre”, ahol az ürülékük illetve minden más lebomló dolog (pl. más bogarak váza stb.) jó alapot ad a magnak, hogy kicsírázzon!
  • Ezt az érdekes kapcsolatot a tudomány “myrmecochoria” néven illeti.
  • Ma is kutatják, mert nem mindenre tudjuk a választ. Bizonyos hangyák, miért pont csak annak a növénynek a “kalácsát” eszi meg?! Válogatósak?Lehet, csak ízlés kérdése?
Boldog hangyák, magokkal és hangyakalácsokkal (Forrás:Molnár V. Attila Blog)

KONKLÚZIÓ, avagy miért jó ez a növénynek és a hangyának:

A növény elérte a célját, és elvitette a magot a hangyával, hogy ha ő elpusztulna, vagy tönkremenne az élőhelye, akkor a genetikai állománya megmenekül! Sőt, így csökken annak az esélye, hogy a sok kis mag egy helyen versenyre kelne egymással és némely közülük elpusztulna. A növény így új helyeken tud terjeszkedni.

A hangyának érthető módon azért jó, mert a tél után a hangyák eléggé ki vannak éhezve és ilyenkor kezdi felépíteni népes családját, így érthető, hogy szüksége lesz tápanyagdús élelemre.

Íme a növények, akik kihasználják a hangyák mohóságát (utolsó pár kép nem az enyém, pedig nekem is vannak képeim róluk – valahol a képhalmaz rengetegben van, forrásmegjelölések alul)

Farkaskutyatej (Euphorbia cyprissias) Fotó: Tislér Diána
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) Fotó: Tislér Diána
Ibolya (Viola sp.) Fotó: Tislér Diána
Odvas keltike (Corydalis cava) Fotó: Tislér Diána
Százszorszép (Bellis perennis) Fotó: Wikipedia
Hóvirág (Galanthus sp.)Forrás: napocska.hu
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) Forrás: http://flickr.com
Nemes májvirág (Hepatica nobilis) Forrás: http://evvadviraga.nhmus.hu

Talán nem is gondoltátok volna, hogy ennyire ” fifikásak” ezek az ismert növények! Talán ezentúl már ti is másként néztek az ibolyára, a százszorszépre és a hóvirágra – hogy csak az ismertebbeket említsem. Zárásként pedig csak annyit, amit szoktam mondani, hogy legyetek mindig…

“Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”

Mert soha nem tudhatjuk mit tartogat számunkra a természet! Hát igen! Ilyen csodák vannak a lábunk alatt! Érdemes odafigyelnünk!

Szép napot kívánok nektek és minél több felismerést ebben az időszakban! Szeretettel: Tislér Diána

A természet nem ismer határokat – (Fertő-táj túra)

Forrásaim: plantarium.hu

Molnár V. Attila blogja

illetve a 2008-as egyetemi jegyzetem “Gyomismeret” c. előadásról (Előadó: Csiszár Ágnes, NYME- EMK )