2020, blog, Élmények, Fertő-táj, helyi termékek, növények, programok, sopronkörnyékiprogramok

Nyári visszatekintő, avagy Edó és Renka kóstolója

Tartozom még egy kóstolós program bejegyzésével. Ezúton most ezt pótlom. Egy kicsit szeretnélek felmelegíteni így benneteket ezen a hűvös őszi napon.

Augusztus 22-én lovaskocsira ülve – mint máskor is elmentünk Lászlómajorba, megtekinteni a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató majorságát. De ezúttal odafele menet; meglátogattuk Fertőszéplakon Téglás Editet (Edó) és Kis – Szabó Renáta Katalint (RenKa) újdonsült műhelyében.

Mindkettőjüket már régebbről ismerem, és nagyon megörültem, amikor örömteli izgalommal újságolták, hogy egy közös alkotó műhelyet készítenek elő. Pont beszélgettünk egy közös Leader Védjegyeseknek szervezett tanulmányúton, a jövőbeni kóstolós programokról, így megkértem őket, hogy prezentálják a termékeiket. Mivel nekem szívügyem a helyi termelők kiváló minőségű termékeinek bemutatása, így nem volt kérdés, hogy a kóstolós paletta az ízletes lekvárokkal illetve finom szörpökkel bövül.

Annyiban volt más a program az előzőekhez képest, hogy most a kóstolót megszakítottuk egy fertőszéplaki kiruccanással és meglátogattuk a lányok “újdonsült”műhelyüket.

Edó különleges lekvárjaival és pesztóival várt minket. A rumos meggylekvár és a mákos baracklekvár Edó kreativításáról tesz tanúbizonyságot. Míg meg nem kóstoltuk, nem is gondoltuk volna, hogy ennyire passzolnak ezek az összetevők egymáshoz. A bazsalikomos pesztó és cukkinikrém – aki szereti ezeket, annak nem kell mondanom, hogy micsoda ízkavalkád fogadott minket. Talán némelyikötök emlékszik is egy megosztásomra a karantén idejéből, amikor erről posztoltam. Nagyon szeretem a cukkinit, mert rengeteg felhasználási módja van. A krémje pedig egy reggelinél, szendvicsbe vagy vacsorához kitűnő választás.

RenKa szörpjei attól különlegesek, hogy mézzel illetve nyírfacukorral édesíti meg azokat. Ettől nem túl édesek, aminek óriási előnye, hogy ha megiszol egy pohárral, nem leszel utána ismét szomjas. Hanem az igazi bodza illetve akác ízt érzed. Saját kezüleg szedett bodzából és akácbólkészített bodzaszörppel és akácszörppel várt minket. A lovaskocsikázás közben eléggé megszomjazott a társaság, így igazi felüdülés volt számunkra az “üdítők”. Ugye milyen szép a magyar anyanyelvünk?! Figyelj csak, hogy is mondjuk: “felüdít”, “üde és friss leszel tőle.

Lehet néhányan azt gondoljátok túlzok. De én tudom, hogy ezek a termékek nem csak hogy finomak, de “tiszták” is! Mit értek ez alatt? Nincsenek bennük egészségre ártalmas tartósítószerek (pl. nátrium benzonát), nincsenek “agyon – cukrozva”. Helyi termékek, nem kellett messziről beszerezni az alapanyagot sem, mert itt a Fertő-tájon növekedtek ezek a növények.

Ismerem a csajokat és látom, hogy fantasztikus szenvedéllyel és Isten adta kreativitással készítik úgy el a termékeiket, hogy az egészséges és finom legyen.

Helyettem most beszéljenek a képek.

Mosollyal fogadtak minket már a műhely ajtajában

Javaslom keresd a helyi termelők termékeit. Tudsz beszélgetni a termelővel, mit hogy készíti és megfelelő információd tekintetében, meg tudod ítélni hogy az adott termék valódi (!) helyi termék – e vagy sem. Ezzel nem csak a helyi termelőt támogatod, hanem a Földnek is jót teszel. Hiszen nincsenek szállításból adódó káros kibocsátási gázok és nem ment át az adott termék ezer és kismillió kézen, ami még inkább bizonytalanná teszi a termék forrását, hogy hol termelték, mikor illetve hogy készítették el.

Boldog vagyok, hogy elsők lehettünk, akik résztvettek Edit és Reni műhely – látogatásán! A jövőben is biztosan találkozhattok ezekkel az ízletes és minőségi termékekkel.

Köszönöm Lányok ezúttal is még egyszer a meghívást!

Jövőre még több meglepetéssel és változatos kóstolós programokkal készülök!

Ettől függetlenül őszi és téli programokkal is készülök!

2020, lovastábor

Egy kis madarászat, egy kis bogarászat

Mint minden évben, idén is – a Fertőparti Lovasklub Egyesület, Obádovics Csilla szervezésében fogadja a gyerekeket egy hetes lovastáborában. Ilyenkor a gyerekek a környék érdekességeit is megismerik, nem csak lovagolnak.

Így volt szerencsém, hogy fogadhattam ma délután a kis csipet – csapatot. Évek óta, jó kapcsolatot ápolunk Csillával, így amikor felkért erre az alkalomra, nagyon megörültem 🙂 A lovastábor gyerkőcei mindig igazi “izgő – mozgó” érdeklődő gyerekek közül kerülnek ki. Azt hiszem, hogy a ló szeretete kapcsolódik a természet szeretetéhez, amit már korán elültetnek a szülők a gyermekeik szívében.

Mai nap Hegykő határában a Vasfüggöny emlékhely környékén, közvetlen a Fertő – Hanság Nemzeti Park szomszédságában – madarásztunk, de főleg bogarásztunk! A fotók magukért beszélnek, senkit nem kellett noszogatni, hogy menjen lepkét, tücsköt, szöcskét, sáskát fogni. Látták, hogy már készültem hálóval és távcsövekkel – alíg bírták magukat tartóztatni – annyira megörvendtek a “feladatnak”!

Beszéljenek inkább a képek erről a szép délutánról. Remélem maradandó élmény lesz ez a gyerekek számára!

Külön köszönöm még egyszer Csillának, hogy minden évben lehetőséget ad nekem arra, hogy meséljek a természet szépségeiről illetve Moharosi Melisszának a képeket. (A képek a szülők által aláírt adatvédelmi nyilatkozat szerint megjelenhetnek. Köszönöm nekik is.)

2020, állatok, blog, Elgondolkodtató, Élmények, Fertő-táj, gyurgyalag, Madarak, Vándormadarak

Találkozás a gyurgyalagokkal

Szokásos reggeli futás közben találkoztam idén először a gyurgyalagokkal! Az erdősáv megszakadt egy fiatal erdőtelepítéssel. Sütött a nap, kéklett az ég, a seregélyek repkedtek élelemmel a csőrükben – viszik a kicsiknek!

Egyszer csak látom, hogy előttem egy őzbak megy át a nyiladékon és megáll…megálltam…figyeltük egymást…először nem félt, majd egy picit nekiiramodott…pár méteren belül ismét megállt, mintha csak azt mondta volna magának: “nyugi öcsi! nincs gáz. ez csak egy futó ‘simabőrű'” Majd szépen nyugodtan besétált az erdősávba…

Kb. 50 méterre lehettem tőle, csodálatos volt! Talán ez volt, az ami leállított…Talán egy találkozásra akart lelassítani:“hahó mindjárt itt vannak!” Felnéztem….

Igen, ott voltak, repkedtek felettem a gyurgyalagok csodás színes pompájukban! Talán csak 6 méterre lehettek felettem – épp reggeliztek! Gondolom, megéheztek a tegnapi hosszú esős nap után.

Először seregélyekkel repültek, oda-vissza a nyitott rét (erdőtelepítés) és az erdősáv között…némely felült egy – egy vadgesztenyefára és csak nézte a többieket. Vagy ő is csak hálát adott:“végre! étel” Persze én másért adtam hálát….és kitört belőlem:“Sziasztok!!” És mintha csak hallották volna, visszarepültek fölém, hogy ők is üdvözöljenek. Láttam, ahogy lefordította fejét, hogy megnézze, ki kiabál itt?! 🙂 Sokan voltak, talán voltak 15-en vagy akár 20-an! Olyan gyorsan történt minden!

Én ott csak álltam, futástól lihegve, izzadtan; még a szél is fújt…. én csak ámultam. Szívem hevesen kalapált, de már nem a futástól… hanem a boldogságtól!

….és ők, mint a “széllovasok” tennék a kedvező léghullámokat meglovagolva, néha torpedó formájú testűkkel süvítettek el felettem a szélben…

Fantasztikusan tudnak lavírozni a szélben, ők erre születtek! Több métert is összecsukott szárnnyal repültek, némelyik a farkát jól láthatóan elfordítva irányt váltott…fantasztikus akrobaták, ezt el kell ismernünk!

Meg kell értenünk; ők csak akkor élnek, ha az apró láthatatlan és látható elemek összhangban vannak! Ezért fontos a személyes és a szervezett (állami) természetvédelem.Ezeket a madarakat, főleg az élőhelyük elvesztése veszélyezteti. Illetve az élelmük csökkenése, a mi mezőgazdasági rovarirtó szereinknek “köszönhetően”.

Mindannyiunk tehet értük valamit! Nézzétek meg a hegykői példát. Megbeszéltem a Szigethi István Polgármester Úrral anno 2016-ban, hogy azt a nem – védett (!), nem használt homokfalat ne bolygassák! Meghallgatásra talált kérésem, amiért máig hálás vagyok. Kora tavasszal még a gallyakat is levágatta, hogy a ragadozók pl. nyest vagy siklófélék, ne tudják felfalni a fiókákat.

Mi is tehetünk értük valamit: pl. ha otthont szeretnénk teremteni, keressünk alternatívákat; vegyünk már egy felépült házat, amit felújíthatunk, vagy könnyűszerkezetes házat stb. , amihez már nem kell annyi homok. Lehetne folytatni a sort 🙂

Üzenem a méhészeknek: ne féltsék a méhecskéiket! A gyurgyalag csakis kizárólag, akkor fogyaszt méhet, ha sokáig nem talál élelmet – ez főleg hűvös időben fordulhat elő. Tehát legyünk okosabbak, mi emberek és ne engedjük ki a méheket, amikor hűvösre fordul az idő.Jelzem: az odúk “bedugaszolása” bűncselekmény! Bővebben az MME oldalán a gyurgyalagról itt olvashatsz.

Mondhatná egy “szuper-zöld” elme, hogy hiszen a gyurgyalagok megeszik a rovarokat (mai napra levetítve: nem rég kikelt rovarokat, lepkéket, szitakötőket)! Én találkoztam már ilyennel. Lássuk be, a halál az élettel kezdődik / folytatódik.

Ez az élet, a természet rendje. Értelmet nyerni a létezésünkben. Minden egyszer felvirágzik, maggá válik és lehull ….elpusztul, de kifejlődik belőle egy fa, vagy egy virág. Vagy akár mondhatnánk a rovarokat is. Egy egész télen át szunnyadnak gubóikban a földben, bábjaikban valahol egy védett helyen vagy éppenséggel, mint a szitakötők a vízben lárva formájában akár 3 évig is folyamatosan fejlődve….és talán több órába is telik, hogy felpumpálja a szárnyát, hogy repülni tudjon és talán talált is egy párt, akivel párosodhat…És, hogy folytatódott ma a történet?

Ma reggel is feljött a nap – eső után – és ma is kirepült… És jött a gyurgyalag, elkapta. Ennyi volt. Ennyi volt?Biztos?

A gyurgyalag több ezer kilométert repült Afrikából egészen idáig, hogy visszarepüljön a homokfalba, ahol ő is kikelt, ahol majd választottjával egy majdnem 3 méter mély üreget kivájjon, udvaroljon, tojásokat rakjon és felnevelje a fiókákat!

A csőrére visszatérve: lássuk be, nem éppen építkezésre találták ki! Mindeközben egy hónapig folyamatosan udvarol, viszi a tojónak a szebbnél szebb, és nagyobbnál nagyobb falatokat. Van mit tanulni tőlük, igaz?! Majd ha a tojó beadja a derekát, lerakja tojásait, és kotlik rajtuk majdnem ismét egy hónapot és mire kikelnek a kicsik már július van! Csupán az augusztus áll rendelkezésére a párnak, hogy gyorsan felnevelje fiókáit augusztus végére, hogy el tudjon repülni velük ismét Afrikába.

Hálás vagyok ezért a találkozásért! És ha valaki azt gondolná, hogy olyan ritkán látok itt a Fertő-tájon gyurgyalagot és ezért érint meg ennyire, az téved! A Fertő-tájon és a Hanságban gyakran látni ezt a madarat!

Azért lelkesedem, mert MINDEN alkalom egy AJÁNDÉK, amiért hálát adhatunk! Én, ma, ezért a találkozásért adok hálát! SDG

Kívánom Neked, kedves Olvasó, hogy átélj minden nap valami apró csodát, amit a természet ad nekünk! Ezért, hát járj hát minden nap “nyitott szemmel és nyitott szívvel!”

A természet nem ismer határokat!

Szeretettel: Tislér Diána

természetvédelmi mérnök és túravezető határon innen és túl

ui.: Hamarosan megmutatom egy túra során ezt a csodás madarat neked, nektek:)

2020, állatok, állatok, érdekesség, Fertő-táj, földnapja, pókok

Föld napja 2020 – A szongáriai cselőpók

Egy rendhagyó bejegyzéssel jelentkezem. Talán kérdezitek is, hogy miért pont egy pókot választottam a Föld napja alkalmából illetve – mint talán azt már követtétek a facebookon – a Tornácos Házzal elindított “A hónap állata” kampányunkba.

A pókok olyan állatok, akiktől nagyon sokan viszolyognak, félnek (arachnofóbia) és nem tudják megmagyarázni, hogy miért.Utánajártam és egyetértek azzal, hogy valószínű van ebben valamiféle gyerekkori rossz élmény, vagy genetika – mint ahogy ezt a tudósok mondják. De személyes véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy nagyon befolyásolja a pókokhoz való viszonyukat a neveltetésünk, hogy miként reagálnak rá a szüleink – ezt másoljuk és ezt adjuk át gyerekeinknek is. Egy másik saját elgondolásom az, hogy szerintem, ha ennek mégis köze van a genetikához, akkor gondoljunk csak bele; ha az ősembert a tarantula (madárpók) megharapta, bele is halhatott. Így szerintem genetika – pókiszony kapcsolatban lehet egymással.

Van remény 🙂 a póktól való félelem “gyógyítható”! És ezt igazolhatom! Mondhatjátok akár: “…de hiszen Dia, te megrögzött “természet-mániákus” vagy! Persze hogy nem félsz a pókoktól!” Féltem és ez volt a fő ok, hogy elkezdtem foglalkozni velük. Tudjátok,ha kimegyünk madarászni és pont nem látunk “új érdekes madarat” vagy éppen a gyerkőcöknek nem olyan izgalmas a növényvilág. Akkor tuti, hogy tücsköt, békát, lepkét vagy akár pókot “kell” fognunk! Mert ezek a csodálatos ízeltlábúak mindig ott vannak a réten, az erdőben akármerre is járunk! Én mindig örülök, ha van a csapatban olyan bátor, aki megmer fogni egy pókot:) És úgy látom van remény!

A szongáriai cselőpókot (Lycosa singoriensis) választottam e népes ízeltlábúak közül, mert ő itt él a Fertő-tájon és a Hanság vidékén, szikes pusztákon és homokos talajú élőhelyeken, “lakócsőben” ergo a talajban. Védett fajról van szó, és még hozzá; hazánk legnagyobb pókfaja! Nyugalom, 4 cm testnagyságával a trópusi esőerdőkben élő madárpókokhoz képest, ő csupán “kispista”! Persze, ha lábait széttárja elérheti a tíz centiméteres nagyságot. Mielőtt mindenki elriadna, hogy a túráimon csak pókászni fogunk, mindenkit megnyugtatok. Annyira ritka és nehezen megfigyelhető fajról van szó, hogy bevallom nektek, én még nem láttam élőben soha. Alig várom már, hogy megfigyelhessek egy ilyen szép állatot! De mit is kell tudni általában a szongáriai cselőpókról?

  • 8 lába van (ez egyértelmű, mint minden póknak)
  • farkaspók félék családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy vadászik az áldozatára, tehát nem hálóval fogja meg, hanem mint egy farkas lesben áll és úgy kapja el a rovarokat (látjátok, mondtam hogy nem emberevő!)
  • mint minden általában a pókok marásukkal (mérgükkel) bénítják meg az áldozatot – ez folyékonnyá teszi az áldozat testét, majd kiszívják a “nedűt”
  • 8 szemével nagyon jól lát, akár 15 cm-re is (pókok közül a farkaspókfélék és az ugrópókok látnak jól)
  • talajban, lakócsőben él, amiből kifelé kukucskál, hátha elballag a bejárat előtt a vacsora
Lakócső – Fotó: Nagy Zoltán
  • rovarok, kisebb pókok vannak a menüjében
  • inkább éjszaka merészkedik elő, de nappal és éjszaka is aktív
  • pókselymet a lakócsövének kényelmesebbé tételére használja illetve kicsinyeit ebbe csomagolja – ő nem egy “pókháló-szövő fajta”
  • párzásra csak akkor kerül sor, ha a nősténynek tetszik a hím tánca
“Táncra fel” – Fotó: Nagy Zoltán
  • a hímek 2 évig élnek, a nőstények 3 – 4 évig is elélnek
  • igazi anya, a nőstény szongáriai cselőpók úgy védi, óvja a kicsiket, mint egy emlősállat tenné és a hátán hordozza őket
  • úgy növekszenek, hogy párszor vedlenek – mint ált. a pókfélek
  • mint minden pók Európában – félénk állat – akkor támad, ha már nagyon muszáj – tehát ne piszkáld 😉
  • marását egy lódarázs csípéséhez hasonlították
  • nem halálos a mérge!
  • Itt megjegyzem: nincs Magyarországon / Európában természetben élő pók, ami halálos méreggel rendelkezne!!!
Búcsú egymástól Fotó: Nagy Zoltán
  • A fotókon, olyan “szongikat” (elnevezés nem tőlem származik) láthattok, akiket Kollár Linda nevelt. Az ő bájos történetét a szongáriai cselőpókokról itt olvashatjátok
  • Fotókat külön köszönöm Nagy Zoltánnak!
  • Linda nevelte fel az elárvult kis szongáriai cselőpókokat. A fotón az egyiket látjuk a sok közül. Mindegyiknek nevet adott, mert mindegyikük más és más “személyiséggel” rendelkezett. Több fotót is találtok, hogyan is élnek ezek a pókok.
  • Ez az a fotó – itt felül, ami megadta a gyújtópontot, hogy “na elérkezett az idő”, hogy írjak a pókokról. Írtam már nektek, hogy elkezdtem tanulni róluk! Nem is gondolnátok, hogy mi minden írnak még róluk! Amúgy megjegyzem alig találtam magyar nyelvű irodalmat a pókokról. Most Herman Ottó Magyarország pókfaunája (1876) könyvét bújom. Külön be kellett szkenneltetnem a könyvet, amit Selmecbányáról mentettek meg a Trianon idején, amikor az egész egyetem átköltözött Sopronba! A három kötetes tanulmány ma a Soproni Egyetem könyvtárában olvasható, nem kölcsönözhető!
  • Jól nézzétek meg a képet! A pókok félénk állatok, és amikor elengedte Linda, az egyik mint egy búcsúképpen megérinti az gazdája ujját…. nem tudom ….. ez a kép nagyon meghatott. Szerintem, ha szívvel nézzük ezt a képet – megértjük, hogy a pókok is lehetnek olyanok, mint a kis cicák, akik megismerik a “gazdájukat”.

De mivel is varázsoltak el engem a pókok? Hát elmondom nektek – pár érdekesség róluk – általában:

  • legváltozatosabb vadászok a világon: lesben állnak, futnak, hálót szőnek vagy dobnak, vagy mint a kaméleonok várják, hogy szó szerint beleszálljon a karjaikba a finom legyecske (hmm)
  • BIZTONSÁGTECHNOLÓGIA: a pókselyem az egy csodás anyag (fehérje), amiből akár golyóállómellényt is lehet készíteni – jobb a szakítószilárdsága mint az acélnak!
  • EGÉSZSÉGVÉDELEM: a pókháló sebgyógyító
  • a pókháló antibakteriális és antivírus hatású, tehát tisztítja a levegőt
  • lakásainkban élő pókok vigyáznak az egészségünkre, mert olyan betegséghordozó rovarokat esznek meg, amik kórokozókat terjesztenek
  • ORVOSTUDOMÁNY: pókselyemhez hasonló anyagot szerettek volna előállítani, hogy tudjanak kényes műtétekkor sebeket bevarrni pl szemműtét
  • UDVARLÁS: a pók nőstények megdolgoztatják a hímeket kegyeikért – tánccal? illattal? türelemmel? ajándékkal? Változatos a paletta! Ha nem tetszik – akkor fusson a hím amerre lát!
  • UTÓDNEVELÉS: a pókok igazi szülők, mint az emlősök úgy viselkednek a kicsinyeikkel
  • MEZŐGAZDASÁG szempontjából is nagyon fontos szerepük van – kártevőket vadásznak le
  • némelyikük 4000 méter magasban is tudnak repülni
  • 25 méterre is ki tudják lőni a pókselymüket!
  • egy keresztespók selyemfonalát akár 50 méterre is ki lehet húzni!

NAGY általánosságban írtam a pókokról. Ezeket majd későbbi bejegyzéseimben kifejtem. Ez csak a “mézesmadzag” 🙂

Ennek a bejegyzésnek csak egy célja volt, hogy felkeltse az érdeklődést a pókok iránt, ha nem is szeretted meg őket ezután sem, sebaj, de egy dologra kérlek – ha találsz egyet akkor ne csapd össze, hanem egy pohárral fogd meg és vidd ki a szabadba! Persze nem télen. Pókbefogásról majd egy másik bejegyzésemben írok.

Látjátok – nem is gondoltátok volna milyen csodálatosak a pókok, igaz? Talán most már másképp néztek rájuk. Gondolj arra, ők jobban félnek, mint te!

Ha valakit jobban érdekelnének a pókok, a Facebookon van egy csoport, ahol sok minden más rovar mellett, pókok fotóit is feltöltheted, sok laikusokkal és nem laikussal együtt, hogy megtudd milyen pók “dolgozik” a szobád sarkában! Én ebben a csoportban találtam Linda történetét a “szongikról.”

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton köszönöm meg Kollár Lindának, hogy megmentette azokat a kis pókokat, hogy Nagy Zoltán le tudja fotózni, milyen kedves állatok is valójában a pókok.

A természet nem ismer határokat!

Szeretettel: Tislér Dia, természetvédelmi mérnök és túravezető a Fertő-tájon határon innen és túl

2020, Egyéb, érdekesség, hangyák, hangyakalács, növények

Tavaszi virágok és a hangyakalács

Ez lehetne akár egy mese címe is, ugye?!

Mindenki – kiv. aki dolgozik – otthon van a koronavírus járvány idején és azt gondoljuk “vége a világnak”….Ez egy nagy tévedés! Ne legyünk ennyire naivak! Nézzünk ki a kertbe vagy az ablakon, és láthatjuk akár a beton melletti kis sávban, ahogy a természet éledezik, akárcsak épp a pitypangok virágoznak….

A természetben minden megy a maga rendje szerint! Még ha egy kicsit korábban is érkezett a tavasz, akár kevesebb esővel is, felcímkézve “klímaváltozás – jelvényével” – de ugyanúgy, mint eddig eljött a tavasz! És csodálatosan pompázik! Ennek örülnünk kellene!

Arra gondoltam, hozok az otthonaitokba egy kis tavaszt és egy érdekességet, amiről talán soha nem hallottatok! 🙂

Szeretném most bemutatni Nektek azokat a növényeket, akiknek nagyon frappáns taktikájuk van arra, hogy a magjaik távolabbi vidékekre is elkerüljenek tőlük. Ezt a távolabbi vidéket még kóstolgassuk, jó?! Ezt most hangyaléptékben mérjük. De miért pont abban? Most megtudjátok!

A TAKTIKA, avagy a tavaszi virágok stratégiája: “én adok finomságot, ha elviszed a magomat jó messzire”

Vannak tavaszi növények, amik kihasználva így tél után a hangyák “kiéhezettségét”; magjaikat ún. “hangyakalácsba” csomagolják és ezzel szó szerint “lekenyerezik” a hangyákat. A hangyák ezzel etetik a hangyalárváikat, utána a kemény magot kidobják, a mag így kicsírázik. De mi is tulajdonképpen a hangyakalács?

A HANGYAKALÁCS

  • idegen szóval: elaiszóma vagy karunkula
  • magyarul: magszemölcs, olajtest
  • népies nevén: hangyakalács, hangyakenyér
  • ez a magon egy különleges húsos képződmény, amolyan kinövés a magon, ami minden növénynél más és más, magyarán mindenki más csomagolásban csábítja el a hangyát, ritkább esetben más rovart is 🙂
  • a mag “köldökzsinórjából” fejlődik ki, ami nem táplálja a magot, sőt a mag kicsírázásában egyáltalán nincs szerepe, sőt meggátolja azt! Tehát addig, míg el nem fogyasztja a hangya, vagy le nem bomlik (ebben az esetben nem találta meg a hangya), addig nem tud kicsírázni a mag!
  • a hangyakalács gazdag lipidekben és fehérjékben, ergo egy igazi energiabomba!
  • néhol azt írják, hogy “olajos, kocsonyás” állagú – gondolom így sokkal jobban el tudják fogyasztani a hangyalárvák is
  • másutt meg azt írják, hogy “ragadós – szivacsos” állagú – talán így nem viszi el a szél? Mert beleragad valamibe, ahol majd megtalálja a hangya?
  • és van ahol azt írják “üvegszerűen fényesek, csillogósak” – talán azért, hogy észrevegye a hangya?! Tök logikus lenne.Ezek amolyan logikusnak tűnő, józan paraszti ésszel kigondolt dolgok.
  • általában a tavaszváró virágok magján találunk ilyen képződményt, a fák lombfakadása környékén
  • Gondoljuk csak el: a hangyáknak nem igen van nagy energiatartalmú táplálékuk a tavaszi növények megjelenéséig! Csupán tartalékaikból és elhullott rovarokból táplálkozhatnak! Még “tetű – kertjük” sincs.
  • A tudósok megfigyelték, hogy bizonyos növények “hangyakalácsát” csak bizonyos hangyák vagy hangyafajok csoportjának tagjai fogyasztják el!
  • Két lehetőség van:
  • 1.) elfogyasztja útközben hazafelé, és a kemény magot ott hagyja, ahol épp elfogyott a finomság!
  • 2.) hazaviszi a hangyabolyba és miután elfogyott a “kalács”, a hangya kirakja a kemény magot a “szeméttelepre”, ahol az ürülékük illetve minden más lebomló dolog (pl. más bogarak váza stb.) jó alapot ad a magnak, hogy kicsírázzon!
  • Ezt az érdekes kapcsolatot a tudomány “myrmecochoria” néven illeti.
  • Ma is kutatják, mert nem mindenre tudjuk a választ. Bizonyos hangyák, miért pont csak annak a növénynek a “kalácsát” eszi meg?! Válogatósak?Lehet, csak ízlés kérdése?
Boldog hangyák, magokkal és hangyakalácsokkal (Forrás:Molnár V. Attila Blog)

KONKLÚZIÓ, avagy miért jó ez a növénynek és a hangyának:

A növény elérte a célját, és elvitette a magot a hangyával, hogy ha ő elpusztulna, vagy tönkremenne az élőhelye, akkor a genetikai állománya megmenekül! Sőt, így csökken annak az esélye, hogy a sok kis mag egy helyen versenyre kelne egymással és némely közülük elpusztulna. A növény így új helyeken tud terjeszkedni.

A hangyának érthető módon azért jó, mert a tél után a hangyák eléggé ki vannak éhezve és ilyenkor kezdi felépíteni népes családját, így érthető, hogy szüksége lesz tápanyagdús élelemre.

Íme a növények, akik kihasználják a hangyák mohóságát (utolsó pár kép nem az enyém, pedig nekem is vannak képeim róluk – valahol a képhalmaz rengetegben van, forrásmegjelölések alul)

Farkaskutyatej (Euphorbia cyprissias) Fotó: Tislér Diána
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) Fotó: Tislér Diána
Ibolya (Viola sp.) Fotó: Tislér Diána
Odvas keltike (Corydalis cava) Fotó: Tislér Diána
Százszorszép (Bellis perennis) Fotó: Wikipedia
Hóvirág (Galanthus sp.)Forrás: napocska.hu
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) Forrás: http://flickr.com
Nemes májvirág (Hepatica nobilis) Forrás: http://evvadviraga.nhmus.hu

Talán nem is gondoltátok volna, hogy ennyire ” fifikásak” ezek az ismert növények! Talán ezentúl már ti is másként néztek az ibolyára, a százszorszépre és a hóvirágra – hogy csak az ismertebbeket említsem. Zárásként pedig csak annyit, amit szoktam mondani, hogy legyetek mindig…

“Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”

Mert soha nem tudhatjuk mit tartogat számunkra a természet! Hát igen! Ilyen csodák vannak a lábunk alatt! Érdemes odafigyelnünk!

Szép napot kívánok nektek és minél több felismerést ebben az időszakban! Szeretettel: Tislér Diána

A természet nem ismer határokat – (Fertő-táj túra)

Forrásaim: plantarium.hu

Molnár V. Attila blogja

illetve a 2008-as egyetemi jegyzetem “Gyomismeret” c. előadásról (Előadó: Csiszár Ágnes, NYME- EMK )

2020, Egyéb, Elgondolkodtató, Fertő-táj, kastély, koronavírus, Madarak, növények

Reggeli futás az Esterházy kastély – parkerdőben

Általában reggeli bejegyzésem nincs, mert ilyenkor 8-ig futok, sosem viszek magammal telefont. Mivel az Effix Marketing erre a koronavírusos időszakban kihívást hirdetett, én is örömmel bekapcsolódtam. Ez már a 3. napi #effixkihívás, a sport.

Mint látjátok a képen: a fertődi Esterházy kastély parkerdőben a LÉSben futok. Általában háromszor egy héten, ami nem csak egészséges, de totál kikapcsol és ekkor tényleg nem “dolgozok” fejben sem, hanem csak én vagyok és a természet, ilyenkor csak “tátogatok” (értsd: csodálkozok) , ahogy mondani szoktam.

A fotó elkészült.
De van egy tanulság:

Ha futsz ne vigyél magaddal telefont, mert tuti, hogy ha valami szépet látsz, akkor megállsz – le fogod fotózni és azt szeretnéd hogy más is lássa. Amivel igazából semmi baj nincs, csakhogy ez esetben nem fogsz futni. De nem bánom: nézzétek meg milyen szép képeket sikerült készítenem a tavasz “hírnökeiről”!A madarakról sajnos nem sikerült, mert ők most “nász – izgalomban” vannak és repkednek, vagy egymást kergetve, vagy fészket építve vagy éppenséggel “kukac – beszerző – körúton” vannak, amivel etetik fiókáikat.

“Lés” erdőben futni jó, néha őzet is látok – ember ilyenkor még nincs a kastélykertben
Néhány vadgesztenye fa (Aesculus sp.) már kihajtott, hirdetve itt a tavasz
Indás ínfű (Ajuga reptans)
Foltos árvacsalán (Lamium masculatum)
“Együtt lenni jó” – szépen megférnek egymás mellett a rokonok
Kerek repkény (Glechoma hederacea)

Miközben jártam a LÉS -t azon gondolkodtam, hogy aki nem szereti a természetet, az azért van, mert nem lát és csak is kizárólag ez lehet az oka annak, hogy nem figyel oda mit tesz, mert “vak”. Nem fizikailag, hanem “szellemileg és lelkileg vakságban szenved”.

Másképp fogalmazva: hogy ne tudná az ember szeretni, tisztelni, védeni…ha lát?! Lássuk be: vakságunk miatt pusztul a Föld –

Az nem lehet, hogy aki ezt látja, az ne szeretné….és ne védené…

Ismét megfogalmazódott bennem hivatásom alapja: felnyitni az emberek szemét! A természet ezután úgyis megnyitja az emberek szívét. A célom: megtanítani az embereket szívből látni!

Ha szeretnél “szívből látni” vagy csak együtt “tátogatni” a természet csodáin, akkor szívesen látlak egy programomon.

Ne felejtsétek, amit mindig mondok a túravezetéseim végén is:

“Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”

Sok szeretettel:

Tislér Diána

[email protected]

+36 70 229 8483

2020, Élmények, Fertő-táj, fontos tudnivalók, koronavírus, Madarak, programok, rendkívüli blogbejegyzés, szabályok, Vándormadarak

MÁR NEM AKTUÁLIS(frissítve:2020.04.21) _ Fontos információk a programokról a koronavírus idején

Kedves Mindenki!Mivel a vírus jobban terjed, mint azt bárki is gondolta volna, ezért gondoltam ezen szabályok felállítása szükséges.

Dr. Müller Cecília tisztifőorvos is javasolja a kirándulást, így bátorkodom hívogatni benneteket madarász programjaimra. Szeretném ebben a bejegyzésben leírni, milyen “szabályokat” veszek figyelembe programjaimon.

Fontos tudnivalók:

  • én – a túravezető – egészséges vagyok – otthon vagyok két hete
  • nem jártam veszélyeztetett területen / országban – nem járok egyáltalán közösségbe, így általam senki nem fertőződhet meg, mivel egyáltalán nem lehetek fertőzött
  • a programok kiscsoportosak és zártkörűek Ez azt jelenti, hogy ha valaki családjával, párjával akár egyedül jelentkezik a programra, akkor csak velük / vele megyek ki – nem “csapódik” más hozzánk
  • tehát feltételezem, hogy a jelentkezők egy háztartásban élnek
  • programok a szabadban zajlanak – mostantól nem megyünk be a Kócsagvárba sem – térképet majd mutatok kézben kültéren
  • a járvány idején csak Magyarországon vezetek túrát – habár én munkavégzés gyanánt átmehetnék, de a résztvevők nem
  • a szájmaszkot én is felveszek, kérem a jelentkezőket, hogy biztosítsanak maguknak
  • ugyanígy a kesztyű is fontos, de ezt kérem kötelezően mindenki biztosítsa magának – mivel akarva- akaratlanul megfogjuk a spektívet egymás után. Hideg miatt úgyis kell;)
  • spektívet fertőtlenítem – ha valaki után belenézek vagy valaki utánam belenéz – védve ezzel egymást (spektív: állványon “egy jó nagy távcső”, amivel jó messzire ellátunk:)
  • mindenki kap kereső távcsövet, a távcsöveket a program előtt és után lefertőtlenítem
  • mindenki jön a saját autójával
  • találkozáskor nem fogunk kezet
  • végig figyelünk arra, hogy meglegyen a kellő távolság köztünk
  • a távcsöveket a program előtt és után lefertőtlenítem
  • program időpontot egyeztetjük telefonon – a kiírt időpont csak példa – nem engedi különben a facebook feltölteni a programot
  • fizetés helyben készpénzben történik mint mindig- számla ellenében-mint eddig
  • a rendkívüli helyzetben 10 %-os kedvezményt adok a programdíjból, ez vonatkozik a minimum díjból
  • Nagy családos kedvezmény: a már kedvező árból a 4. gyerektől, a kedvezményből még a programdíj 50 %
  • március – áprilisban csak gyalogos programokat szervezek – ha valaki szeretne esetleg lovaskocsis programot, azt kérem külön jelezze: ez esetben a szájmaszk is kötelező!
  • májustól – gyurgyalagok érkezésének ideje – meglátjuk miként alakul a járvány
  • Fontosnak tartottam, hogy ezeket leírjam nektek! Mivel turisztikai szektorban tevékenykedek, így a vállalkozásomat is érinti a koronavírusjárvány.Mivel itt nincs annyi kontakt és szabadban vagyunk, így a szabad levegő a legtisztább közeg, amit most el lehet képzelni!
  • ÚJ INFORMÁCIÓ: 2020.04.02. Pátkai Ügyvédi iroda is megerősítette szóban, de ezt írásba is adja

Hidd / higgyétek el néha nekem is vannak rossz napjaim, de amikor kimegyek a tiszta levegőre, hallom a madarak énekét, belenézek a távcsőbe és ott vannak….Ott vannak azok a csodálatos madarak, most már köztük eszegetnek a vándormadarak is a pajzsoscankók, a parti lilék.. és itt vannak már a gulipánok, a gólyatöcsök, és a nászruhás récék is. Ezt látni kell! Ápoljuk a lelkünket is….

Látjátok, hogy ebben a helyzetben is el lehet mondani, hogy “a természet nem ismer határokat!”

Várom azok jelentkezését, akik már nem bírják az otthoni bezártságot és szeretnének egy egyedi programon résztvenni – nézzétek meg a facebookon a vendégeim értékelését és véleményét.

Jelentkezés: Tislér Diána +36 70 229 84 83 vagy [email protected]

Vigyázzunk egymásra!

2020

Rendkívüli bejegyzés – Tiszta levegő és madarászat, mint immunerősítő a koronavírus idején

Mindenki követi a híradásokat. Egyre több a megbetegedés a koronavírus miatt, de főleg 70 év fölöttieknél.

A turisztikai szférában dolgozók munkahelye veszélybe került, mert az emberek lemondják az előfoglalásaikat – pedig egyszer ez a vírus is “lefut” mint minden más influenzavírus.

A szállodák, panziók, éttermek elküldik alkalmazottaikat, mert nem tudják miből fizetni őket – mivel mindenki követeli vissza a foglalót. Ha lehet lenne egy – két tanácsom ezzel kapcsolatban:

  • ne mondjuk le a foglalásainkat, hanem inkább tegyük más időpontra nyaralásunkat / pihenésünk időpontját
  • így nem kell, hogy elküldjék az alkalmazottaikat a munkaadók
  • támogatjuk ezzel is a turizmus résztvevőit
  • nem kerülünk kellemetlen szituációba és a pénzünkért megkapjuk azt a szolgáltatást, amiért fizettünk – csak másik időpontban

Hívogatok mindenkit programjaimra – ha még nincs kijárási tilalom – csak korlátozás – tehát még ki lehet menni a természetbe:

  • a természetben tiszta a levegő, mivel állandóan fúj a szél
  • a programok kinti programok – nem zárt térben zajlanak
  • kis csoportos – nincsenek tömegek
  • ha ketten jöttök akkor is vállalom a programot!
  • nem érintkezünk – se kézfogás – se puszi (ez a régi ismerősökre vonatkozik)
  • a távcsöveket fertőtlenítem minden program elején és végén
  • ha egészséges vagy – állandóan benn ülni a lakásban?biztos ezt akarod?A gyerekeknek is unalmas lehet állandóan a tv előtt ülni…
  • nem is beszélve arról, hogy a tiszta levegő és a pozitív élmények erősítik a mentális és fizikai egészségedet!
  • én – mint túravezető- egészséges vagyok – hiszek az immunerősítőkben (pl. propolisz + méz, fokhagyma, homoktövisszörp (C vitamin bomba!) vagy homoktövis – almalé (vásárolható Fertődön:)
  • ha eljössz madarászkodni, segíted ezzel a vállalkozásom további működését is
  • élmény mindenkinek az egész családnak, baráti társaságodnak és akár ketten jöttök vagy akár egyedül jössz

Mivel most nem dolgozom máshol – várva hogy a munkahelyemen is rendeződjenek a dolgok – ezért mindennap ráérek. Csak hívnotok kell és megbeszéljük, hogy milyen programot szeretnétek.

Kár lenne lemaradni a tavaszról, hiszen:

  • a túzokok dürrögnek a Hanságban
  • apró nőszirmok hamarosan nyílnak a Lajta hegységben
  • a madarak vándorlása beindult – a madarak nászruhában tetszelegnek a tojóknak
  • a nyári ludak kislibái hamarosan kikelnek és totyogni fognak közel hozzánk az út széli réteken
  • Illmitzben lesz a Bird Experience – reméljük megtartják április végén – szuper előadásokkal – kiváló minőségű távcsövekkel – előadásokkal

Maradjunk pozitívak és éljük tovább az életünket – míg a járvány lemegy.

A természet a legtisztább környezet! Gondolkodjunk el ezen!

Várom az emaileket és a hívásokat!

Szeretettel:

Tislér Dia

természetvédelmi mérnök és túravezető

+36 70 229 8483 vagy [email protected]

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/%C3%BAtjelz%C3%A9s-figyelem-szolgalmi-jog-663368/