2020, blog, Élmények, Fertő-táj, helyi termékek, növények, programok, sopronkörnyékiprogramok

Nyári visszatekintő, avagy Edó és Renka kóstolója

Tartozom még egy kóstolós program bejegyzésével. Ezúton most ezt pótlom. Egy kicsit szeretnélek felmelegíteni így benneteket ezen a hűvös őszi napon.

Augusztus 22-én lovaskocsira ülve – mint máskor is elmentünk Lászlómajorba, megtekinteni a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató majorságát. De ezúttal odafele menet; meglátogattuk Fertőszéplakon Téglás Editet (Edó) és Kis – Szabó Renáta Katalint (RenKa) újdonsült műhelyében.

Mindkettőjüket már régebbről ismerem, és nagyon megörültem, amikor örömteli izgalommal újságolták, hogy egy közös alkotó műhelyet készítenek elő. Pont beszélgettünk egy közös Leader Védjegyeseknek szervezett tanulmányúton, a jövőbeni kóstolós programokról, így megkértem őket, hogy prezentálják a termékeiket. Mivel nekem szívügyem a helyi termelők kiváló minőségű termékeinek bemutatása, így nem volt kérdés, hogy a kóstolós paletta az ízletes lekvárokkal illetve finom szörpökkel bövül.

Annyiban volt más a program az előzőekhez képest, hogy most a kóstolót megszakítottuk egy fertőszéplaki kiruccanással és meglátogattuk a lányok “újdonsült”műhelyüket.

Edó különleges lekvárjaival és pesztóival várt minket. A rumos meggylekvár és a mákos baracklekvár Edó kreativításáról tesz tanúbizonyságot. Míg meg nem kóstoltuk, nem is gondoltuk volna, hogy ennyire passzolnak ezek az összetevők egymáshoz. A bazsalikomos pesztó és cukkinikrém – aki szereti ezeket, annak nem kell mondanom, hogy micsoda ízkavalkád fogadott minket. Talán némelyikötök emlékszik is egy megosztásomra a karantén idejéből, amikor erről posztoltam. Nagyon szeretem a cukkinit, mert rengeteg felhasználási módja van. A krémje pedig egy reggelinél, szendvicsbe vagy vacsorához kitűnő választás.

RenKa szörpjei attól különlegesek, hogy mézzel illetve nyírfacukorral édesíti meg azokat. Ettől nem túl édesek, aminek óriási előnye, hogy ha megiszol egy pohárral, nem leszel utána ismét szomjas. Hanem az igazi bodza illetve akác ízt érzed. Saját kezüleg szedett bodzából és akácbólkészített bodzaszörppel és akácszörppel várt minket. A lovaskocsikázás közben eléggé megszomjazott a társaság, így igazi felüdülés volt számunkra az “üdítők”. Ugye milyen szép a magyar anyanyelvünk?! Figyelj csak, hogy is mondjuk: “felüdít”, “üde és friss leszel tőle.

Lehet néhányan azt gondoljátok túlzok. De én tudom, hogy ezek a termékek nem csak hogy finomak, de “tiszták” is! Mit értek ez alatt? Nincsenek bennük egészségre ártalmas tartósítószerek (pl. nátrium benzonát), nincsenek “agyon – cukrozva”. Helyi termékek, nem kellett messziről beszerezni az alapanyagot sem, mert itt a Fertő-tájon növekedtek ezek a növények.

Ismerem a csajokat és látom, hogy fantasztikus szenvedéllyel és Isten adta kreativitással készítik úgy el a termékeiket, hogy az egészséges és finom legyen.

Helyettem most beszéljenek a képek.

Mosollyal fogadtak minket már a műhely ajtajában

Javaslom keresd a helyi termelők termékeit. Tudsz beszélgetni a termelővel, mit hogy készíti és megfelelő információd tekintetében, meg tudod ítélni hogy az adott termék valódi (!) helyi termék – e vagy sem. Ezzel nem csak a helyi termelőt támogatod, hanem a Földnek is jót teszel. Hiszen nincsenek szállításból adódó káros kibocsátási gázok és nem ment át az adott termék ezer és kismillió kézen, ami még inkább bizonytalanná teszi a termék forrását, hogy hol termelték, mikor illetve hogy készítették el.

Boldog vagyok, hogy elsők lehettünk, akik résztvettek Edit és Reni műhely – látogatásán! A jövőben is biztosan találkozhattok ezekkel az ízletes és minőségi termékekkel.

Köszönöm Lányok ezúttal is még egyszer a meghívást!

Jövőre még több meglepetéssel és változatos kóstolós programokkal készülök!

Ettől függetlenül őszi és téli programokkal is készülök!

2020, Egyéb, érdekesség, hangyák, hangyakalács, növények

Tavaszi virágok és a hangyakalács

Ez lehetne akár egy mese címe is, ugye?!

Mindenki – kiv. aki dolgozik – otthon van a koronavírus járvány idején és azt gondoljuk “vége a világnak”….Ez egy nagy tévedés! Ne legyünk ennyire naivak! Nézzünk ki a kertbe vagy az ablakon, és láthatjuk akár a beton melletti kis sávban, ahogy a természet éledezik, akárcsak épp a pitypangok virágoznak….

A természetben minden megy a maga rendje szerint! Még ha egy kicsit korábban is érkezett a tavasz, akár kevesebb esővel is, felcímkézve “klímaváltozás – jelvényével” – de ugyanúgy, mint eddig eljött a tavasz! És csodálatosan pompázik! Ennek örülnünk kellene!

Arra gondoltam, hozok az otthonaitokba egy kis tavaszt és egy érdekességet, amiről talán soha nem hallottatok! 🙂

Szeretném most bemutatni Nektek azokat a növényeket, akiknek nagyon frappáns taktikájuk van arra, hogy a magjaik távolabbi vidékekre is elkerüljenek tőlük. Ezt a távolabbi vidéket még kóstolgassuk, jó?! Ezt most hangyaléptékben mérjük. De miért pont abban? Most megtudjátok!

A TAKTIKA, avagy a tavaszi virágok stratégiája: “én adok finomságot, ha elviszed a magomat jó messzire”

Vannak tavaszi növények, amik kihasználva így tél után a hangyák “kiéhezettségét”; magjaikat ún. “hangyakalácsba” csomagolják és ezzel szó szerint “lekenyerezik” a hangyákat. A hangyák ezzel etetik a hangyalárváikat, utána a kemény magot kidobják, a mag így kicsírázik. De mi is tulajdonképpen a hangyakalács?

A HANGYAKALÁCS

  • idegen szóval: elaiszóma vagy karunkula
  • magyarul: magszemölcs, olajtest
  • népies nevén: hangyakalács, hangyakenyér
  • ez a magon egy különleges húsos képződmény, amolyan kinövés a magon, ami minden növénynél más és más, magyarán mindenki más csomagolásban csábítja el a hangyát, ritkább esetben más rovart is 🙂
  • a mag “köldökzsinórjából” fejlődik ki, ami nem táplálja a magot, sőt a mag kicsírázásában egyáltalán nincs szerepe, sőt meggátolja azt! Tehát addig, míg el nem fogyasztja a hangya, vagy le nem bomlik (ebben az esetben nem találta meg a hangya), addig nem tud kicsírázni a mag!
  • a hangyakalács gazdag lipidekben és fehérjékben, ergo egy igazi energiabomba!
  • néhol azt írják, hogy “olajos, kocsonyás” állagú – gondolom így sokkal jobban el tudják fogyasztani a hangyalárvák is
  • másutt meg azt írják, hogy “ragadós – szivacsos” állagú – talán így nem viszi el a szél? Mert beleragad valamibe, ahol majd megtalálja a hangya?
  • és van ahol azt írják “üvegszerűen fényesek, csillogósak” – talán azért, hogy észrevegye a hangya?! Tök logikus lenne.Ezek amolyan logikusnak tűnő, józan paraszti ésszel kigondolt dolgok.
  • általában a tavaszváró virágok magján találunk ilyen képződményt, a fák lombfakadása környékén
  • Gondoljuk csak el: a hangyáknak nem igen van nagy energiatartalmú táplálékuk a tavaszi növények megjelenéséig! Csupán tartalékaikból és elhullott rovarokból táplálkozhatnak! Még “tetű – kertjük” sincs.
  • A tudósok megfigyelték, hogy bizonyos növények “hangyakalácsát” csak bizonyos hangyák vagy hangyafajok csoportjának tagjai fogyasztják el!
  • Két lehetőség van:
  • 1.) elfogyasztja útközben hazafelé, és a kemény magot ott hagyja, ahol épp elfogyott a finomság!
  • 2.) hazaviszi a hangyabolyba és miután elfogyott a “kalács”, a hangya kirakja a kemény magot a “szeméttelepre”, ahol az ürülékük illetve minden más lebomló dolog (pl. más bogarak váza stb.) jó alapot ad a magnak, hogy kicsírázzon!
  • Ezt az érdekes kapcsolatot a tudomány “myrmecochoria” néven illeti.
  • Ma is kutatják, mert nem mindenre tudjuk a választ. Bizonyos hangyák, miért pont csak annak a növénynek a “kalácsát” eszi meg?! Válogatósak?Lehet, csak ízlés kérdése?
Boldog hangyák, magokkal és hangyakalácsokkal (Forrás:Molnár V. Attila Blog)

KONKLÚZIÓ, avagy miért jó ez a növénynek és a hangyának:

A növény elérte a célját, és elvitette a magot a hangyával, hogy ha ő elpusztulna, vagy tönkremenne az élőhelye, akkor a genetikai állománya megmenekül! Sőt, így csökken annak az esélye, hogy a sok kis mag egy helyen versenyre kelne egymással és némely közülük elpusztulna. A növény így új helyeken tud terjeszkedni.

A hangyának érthető módon azért jó, mert a tél után a hangyák eléggé ki vannak éhezve és ilyenkor kezdi felépíteni népes családját, így érthető, hogy szüksége lesz tápanyagdús élelemre.

Íme a növények, akik kihasználják a hangyák mohóságát (utolsó pár kép nem az enyém, pedig nekem is vannak képeim róluk – valahol a képhalmaz rengetegben van, forrásmegjelölések alul)

Farkaskutyatej (Euphorbia cyprissias) Fotó: Tislér Diána
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) Fotó: Tislér Diána
Ibolya (Viola sp.) Fotó: Tislér Diána
Odvas keltike (Corydalis cava) Fotó: Tislér Diána
Százszorszép (Bellis perennis) Fotó: Wikipedia
Hóvirág (Galanthus sp.)Forrás: napocska.hu
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) Forrás: http://flickr.com
Nemes májvirág (Hepatica nobilis) Forrás: http://evvadviraga.nhmus.hu

Talán nem is gondoltátok volna, hogy ennyire ” fifikásak” ezek az ismert növények! Talán ezentúl már ti is másként néztek az ibolyára, a százszorszépre és a hóvirágra – hogy csak az ismertebbeket említsem. Zárásként pedig csak annyit, amit szoktam mondani, hogy legyetek mindig…

“Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”

Mert soha nem tudhatjuk mit tartogat számunkra a természet! Hát igen! Ilyen csodák vannak a lábunk alatt! Érdemes odafigyelnünk!

Szép napot kívánok nektek és minél több felismerést ebben az időszakban! Szeretettel: Tislér Diána

A természet nem ismer határokat – (Fertő-táj túra)

Forrásaim: plantarium.hu

Molnár V. Attila blogja

illetve a 2008-as egyetemi jegyzetem “Gyomismeret” c. előadásról (Előadó: Csiszár Ágnes, NYME- EMK )

2020, Egyéb, Elgondolkodtató, Fertő-táj, kastély, koronavírus, Madarak, növények

Reggeli futás az Esterházy kastély – parkerdőben

Általában reggeli bejegyzésem nincs, mert ilyenkor 8-ig futok, sosem viszek magammal telefont. Mivel az Effix Marketing erre a koronavírusos időszakban kihívást hirdetett, én is örömmel bekapcsolódtam. Ez már a 3. napi #effixkihívás, a sport.

Mint látjátok a képen: a fertődi Esterházy kastély parkerdőben a LÉSben futok. Általában háromszor egy héten, ami nem csak egészséges, de totál kikapcsol és ekkor tényleg nem “dolgozok” fejben sem, hanem csak én vagyok és a természet, ilyenkor csak “tátogatok” (értsd: csodálkozok) , ahogy mondani szoktam.

A fotó elkészült.
De van egy tanulság:

Ha futsz ne vigyél magaddal telefont, mert tuti, hogy ha valami szépet látsz, akkor megállsz – le fogod fotózni és azt szeretnéd hogy más is lássa. Amivel igazából semmi baj nincs, csakhogy ez esetben nem fogsz futni. De nem bánom: nézzétek meg milyen szép képeket sikerült készítenem a tavasz “hírnökeiről”!A madarakról sajnos nem sikerült, mert ők most “nász – izgalomban” vannak és repkednek, vagy egymást kergetve, vagy fészket építve vagy éppenséggel “kukac – beszerző – körúton” vannak, amivel etetik fiókáikat.

“Lés” erdőben futni jó, néha őzet is látok – ember ilyenkor még nincs a kastélykertben
Néhány vadgesztenye fa (Aesculus sp.) már kihajtott, hirdetve itt a tavasz
Indás ínfű (Ajuga reptans)
Foltos árvacsalán (Lamium masculatum)
“Együtt lenni jó” – szépen megférnek egymás mellett a rokonok
Kerek repkény (Glechoma hederacea)

Miközben jártam a LÉS -t azon gondolkodtam, hogy aki nem szereti a természetet, az azért van, mert nem lát és csak is kizárólag ez lehet az oka annak, hogy nem figyel oda mit tesz, mert “vak”. Nem fizikailag, hanem “szellemileg és lelkileg vakságban szenved”.

Másképp fogalmazva: hogy ne tudná az ember szeretni, tisztelni, védeni…ha lát?! Lássuk be: vakságunk miatt pusztul a Föld –

Az nem lehet, hogy aki ezt látja, az ne szeretné….és ne védené…

Ismét megfogalmazódott bennem hivatásom alapja: felnyitni az emberek szemét! A természet ezután úgyis megnyitja az emberek szívét. A célom: megtanítani az embereket szívből látni!

Ha szeretnél “szívből látni” vagy csak együtt “tátogatni” a természet csodáin, akkor szívesen látlak egy programomon.

Ne felejtsétek, amit mindig mondok a túravezetéseim végén is:

“Nyitott szemmel, nyitott szívvel!”

Sok szeretettel:

Tislér Diána

[email protected]

+36 70 229 8483